Sok játékos abból indul ki, hogy Magyarországon egyszerűen tilos szerencsejátékot hirdetni, és ha egy hirdetés mégis feltűnik egy magyar felületen, az már önmagában gyanús. Ez a feltételezés téves. A szerencsejáték reklám szabályozás Magyarországon nem általános tilalomra épül: a reklámtörvény mindössze négy konkrét esetet tilt, minden más reklám egyetlen feltételhez van kötve: a szervezőnek a reklám megrendelésekor igazolnia kell az SZTFH-engedélyét. Ami viszont ennél is szigorúbb, az a következmény, ha ez a feltétel hiányzik: a bírságot nem csak az viseli, aki a reklámot megrendelte, hanem egyetemlegesen az is, aki csak közzétette. A törvény tehát elsősorban nem azt válaszolja meg, hogy szabad-e hirdetni, hanem azt, hogy kinek a nevén marad a felelősség, ha a reklám mögül hiányzik az engedély.
Szerencsejáték reklám szabályozás Magyarországon: van-e általános tilalom?
A választ maga a törvény adja meg: a gazdasági reklámtevékenységről szóló 2008. évi XLVIII. törvény (Grtv.) 21. §-a pontosan négy tilalmat sorol fel, és ezeken kívül a szerencsejátékot népszerűsítő reklám elvben szabadon közzétehető. Nincs olyan rendelkezés, amely a szerencsejáték-piacot általánosságban kizárná a reklámpiacról, ellentétben azzal, amit sokan feltételeznek.
A közzététel feltétele viszont nem formalitás. A Grtv. 5. § (1) bekezdése kimondja: „Reklám akkor tehető közzé, ha a reklámozó a reklám megrendelésekor a reklámszolgáltató – ennek hiányában a reklám közzétételének megrendelésekor a reklám közzétevője – részére megadja a cégnevét, illetve nevét, a székhelyét, ennek hiányában lakóhelyét, továbbá az adószámát és a szerencsejátékot népszerűsítő reklám esetén a Szabályozott Tevékenységek Felügyeleti Hatósága által szerencsejáték szervezésére jogosító engedélyt.” Ennyi a feltétel: az engedélyt nem az olvasónak kell látnia, hanem a reklámlánc következő szereplőjének.
Ez az a pont, ahol eldől, mi jelent valódi problémát egy hirdetésnél: nem az, hogy egyáltalán megjelenik, hanem az, hogy a mögötte álló szervező ténylegesen rendelkezik-e a Szabályozott Tevékenységek Felügyeleti Hatósága (SZTFH) engedélyével, vagyis mit jelent a magyar engedély a szerencsejáték-szabályozásban. Azt, hogy mely szervezők szerepelnek ténylegesen az engedélyesek körében, a magyar engedéllyel rendelkező online kaszinók nyilvántartása mutatja meg, nem a reklámszabályok szövege.
Ki kicsoda a reklám mögött: reklámozó, reklámszolgáltató, közzétevő
A törvény szóhasználatában a szerencsejáték-reklám is „gazdasági reklám”: a Grtv. 3. § d) pontja szerint ez „olyan közlés, tájékoztatás, illetve megjelenítési mód, amely valamely […] értékesítésének vagy más módon történő igénybevételének előmozdítására […] irányul”. A fogalom szándékosan tág, és épp ezért fontos tisztázni, kik állnak mögötte, mert a felelősség rájuk épül, nem a hirdetés formájára.
A törvény három szereplőt különböztet meg. A reklámozó az, „akinek érdekében a reklámot közzéteszik”: tipikusan maga a szerencsejáték-szervező. A reklámszolgáltató az, „aki önálló gazdasági tevékenysége körében a reklámot megalkotja”, jellemzően az ügynökség vagy a tartalomkészítő. A reklám közzétevője pedig az, „aki a reklám közzétételére alkalmas eszközökkel rendelkezik”: az a felület, amelyen a hirdetés ténylegesen megjelenik.
Ez a felelősség térképe: hiányzó engedélynél a törvény nem egy szereplőt keres, hanem végignézi a láncot. A bírságnál felbukkan egy negyedik alak is, a reklámban szereplő személy, vagyis az, aki a hirdetésben megjelenik: rá is egyetemlegesen vonatkozik a felelősség.
A négy tilalom a reklámtörvényben
A tilalmakat a Grtv. 21. §-ának (1)–(4) bekezdése sorolja fel; ezeken kívül nincs más általános tilalom.
| Bekezdés | Mit tilt | Következmény |
|---|---|---|
| 21. § (1) | Kiskorúakat megszólító reklám | Tiltott reklám, a teljes lánc felel |
| 21. § (2) | Reklám fiatalkorúak sajtótermékében | Tiltott, az engedélytől függetlenül |
| 21. § (3) | Engedély nélküli szerencsejáték reklámja | Az engedély hiánya teszi tiltottá |
| 21. § (4) | Szereplés ilyen reklámban | A szereplőt is eléri a bírság |
A törvény szövege ennél is pontosabb. Az (1) bekezdés szerint „tilos a gyermek-, illetve fiatalkorúak szerencsejátékban való részvételére felszólító reklám”, a (2) bekezdés szerint pedig „tilos közzétenni szerencsejátékhoz kapcsolódó reklámot olyan sajtótermékben, amely alapvetően gyermek-, illetve fiatalkorúakhoz szól”. Mindkettő a korhatárt védi, függetlenül attól, van-e a szervezőnek egyébként engedélye.
A másik két tilalom az engedély hiányára épül. A (3) bekezdés kimondja: „tilos közzétenni olyan reklámot, amely a Szabályozott Tevékenységek Felügyeleti Hatósága engedélye nélkül szervezett szerencsejátékot népszerűsíti.” A (4) bekezdés ugyanezt fordítva mondja ki, és a felelősséget kiterjeszti a reklámban megjelenő személyre is: „tilos olyan reklámban szerepelni, amely a Szabályozott Tevékenységek Felügyeleti Hatósága engedélye nélkül Magyarország területén szervezett szerencsejátékot népszerűsít.” Ez utóbbi miatt egy híresség vagy influenszer sem hivatkozhat arra, hogy csak a szerződést írta alá, a hirdetés tartalmát nem ő állította össze.
Mennyi a bírság, és kit terhel?
A választ a Szjtv. 2. § (7a) bekezdése adja meg, szó szerint: „Szerencsejátékot népszerűsítő reklám kizárólag a gazdasági reklámtevékenység alapvető feltételeiről és egyes korlátairól szóló 2008. évi XLVIII. törvény 5. § (1) bekezdésének és 21. §-ának megfelelően tehető közzé Magyarországon. A külön jogszabályban meghatározott hatóság az e rendelkezések megsértésével közzétett szerencsejáték tárgyú reklám (a továbbiakban: tiltott reklám) esetén a reklámozót, a reklámszolgáltatót, a reklám közzétevőjét és a reklámban szereplő személyt egyetemlegesen a tiltott reklámmal elért vagyoni előny tízszeresének megfelelő, de legalább 10 millió forint összegű közigazgatási bírsággal sújthatja.”
Három szó dönti el a szigorát. „Egyetemlegesen” azt jelenti, hogy a hatóság nem kényszerül szétosztani a felelősséget a négy szereplő között: bármelyiktől követelheti a teljes összeget. „Tízszerese” azt jelenti, hogy az alap nem egy fix tétel, hanem a tiltott reklámmal elért vagyoni előny sokszorosa. A „legalább 10 millió forint” pedig alsó korlátot szab: kisebb bírság akkor sem szabható ki, ha a kimutatható vagyoni előny ennél alacsonyabb volt.
Mi történik akkor, ha a reklámozó nem azonosítható? A törvény erre is választ ad: ha a reklámozó, a reklámszolgáltató vagy a reklámban szereplő személy nem állapítható meg, a közigazgatási bírságot a reklám közzétevőjével szemben állapítják meg. Ez magyarázza, miért nem elég egy felületnek annyit mondania, hogy a hirdetést más rendelte meg. Ha a lánc többi tagja nem azonosítható, a felelősség nála marad.
Ez a rész tájékoztatás, nem jogi tanácsadás: a bírság végső összegét mindig az eljáró hatóság állapítja meg, az adott eset körülményei alapján.
Melyik hatóság jár el?
A reklámszabályok betartását nem a megszokott szerencsejáték-felügyelet ellenőrzi, hanem ugyanaz a hatóság más szerepkörben. A Grtv. 24. § (2) bekezdése kimondja: „Az 5. § (1) bekezdésében és a 21. §-ban foglalt rendelkezések megsértése esetén fogyasztóvédelmi hatóságként a Szabályozott Tevékenységek Felügyeleti Hatósága jár el.” Az SZTFH tehát ebben az ügykörben nem szerencsejáték-felügyeletként, hanem fogyasztóvédelmi hatóságként lép fel.
Mit ellenőriz valójában a hatóság, és mit nem? A reklámjogszabály más rendelkezéseinél a 24. § (1) bekezdése szerint a fogyasztóvédelmi hatóság, illetve bizonyos esetekben a Magyar Nemzeti Bank jár el; a szerencsejáték-reklám ügyeiben viszont kifejezetten az SZTFH az illetékes, a 23. § pedig egyértelművé teszi, hogy a felelősség egyszerre terheli a reklámozót, a reklámszolgáltatót és a közzétevőt is.
Hogy a szankció nem csak elvi lehetőség, azt a Gazdasági Versenyhivatal (GVH) egyik ügye mutatja: 2024. március 20-án 345 millió forintos bírságot szabott ki egy máltai székhelyű szervezőre a tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatokról szóló törvény alapján, majd az ügy 2024. november 22-én az SZTFH-val közösen a honlap elérhetetlenné tételével zárult. A két hatóság tehát párhuzamosan, más-más jogalapon léphet fel ugyanazzal a szereplővel szemben.
Mi történik a felülettel: a honlap elérhetetlenné tétele
A tiltott reklám következménye nem áll meg a bírságnál. A Szjtv. 36/G. § (1) bekezdésének c) pontja szerint az is ok lehet egy honlap elérhetetlenné tételére, ha az azon közzétett adatok tiltott reklám közzétételét valósítják meg. A blokkolás „határozatlan időtartamra” szól, a határozat azonnal végrehajtható, és a döntést az SZTFH a saját honlapján hirdetményi úton közli.
A végrehajtás nem magára a felületre hárul: a 36/H. § szerint a kötelezettség a hozzáférést biztosító szolgáltatókra, a keresőmotorokra és a gyorsítótárazást végző szolgáltatókra is kiterjed, a technikai végrehajtást pedig a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) szervezi. A honlap tehát nem egyszerűen eltűnik, hanem az egész magyarországi hozzáférési láncot érinti.
Az SZTFH külön, rendszeresen frissülő nyilvántartást vezet a szerencsejátékügyben blokkolt reklámoldalakról a hatóság honlapján; mivel a tartalma folyamatosan változik, ez az írás szándékosan nem nevez meg konkrét oldalt vagy darabszámot. Azt, hogy mekkora kockázatot jelent egy engedély nélküli, külföldi szervező felülete a játékos szempontjából, a külföldi online kaszinók kockázatai a magyar jog szempontjából mutatja be részletesen.
Figyelmeztetések, szponzoráció, influenszerek
A reklámszabályok nem állnak meg a tiltott tartalom kérdésénél: a szervezőnek magának is aktív figyelmeztetési kötelezettsége van. Az 5/2021. (X. 21.) SZTFH rendelet 1. § (1) bekezdése kimondja: „A szerencsejáték-szervező […] az Szjtv. hatálya alá tartozó tevékenysége és annak kereskedelmi kommunikációja során a 18 éven aluli személyek játéktilalmára, a túlzásba vitt szerencsejáték ártalmaira és a szenvedélybetegség kialakulásának veszélyeire vonatkozó figyelmeztetést alkalmaz.” A kötelezettség tehát nem csak a honlapra vagy az értékesítőhelyre vonatkozik, hanem magára a kereskedelmi kommunikációra, azaz a reklámra is.
A rendelet 1. § (1a) bekezdése előírja a helyszíneket (értékesítőhely, honlap kezdőoldala, minden menüpont, a kereskedelmi kommunikációt megjelenítő rendezvény), a kötelező szöveget pedig szó szerint megadja: „Szerencsejátékban csak 18 éven felüliek vehetnek részt!”, „18+” és „A túlzásba vitt szerencsejáték ártalmas, függőséget okozhat!”. Az 1. § (1b) bekezdése szerint, ha a kommunikáció csak a nevet vagy a logót tartalmazza, a figyelmeztetés elmaradhat.
A médiában a szabály másképp jelenik meg: a médiaszolgáltatásokról szóló 2010. évi CLXXXV. törvény (Mttv.) 27. § (1) bekezdésének c) pontja tiltja, hogy médiaszolgáltatást vagy műsorszámot „a Szabályozott Tevékenységek Felügyeleti Hatóságának engedélye nélkül szerencsejáték-szervezői tevékenységet végző vállalkozás” szponzoráljon, a 30. § (4) bekezdésének e) pontja pedig ugyanezt mondja ki a termékmegjelenítésre, saját, a Grtv.-től független tilalommal.
Influenszerek esetében a már ismertetett Grtv. 21. § (4) bekezdése önmagában eléri azt, aki a reklámban szerepel. Emellett érvényes egy általánosabb szabály is: a GVH influenszer marketingről szóló tájékoztatója szerint a fizetett tartalmat egyértelműen meg kell jelölni, és ez az ügynökségeket is érinti. Ez a tájékoztató nem csak a szerencsejáték-reklámra vonatkozik, hanem minden reklámra érvényes általános elvárás; szerencsejáték-reklám esetén a Grtv. tilalmaival együtt érvényesül.
A szerencsejáték reklám szabályozás lényege tehát nem abban áll, hogy tiltja a hirdetést, hanem abban, hogy pontosan kijelöli, ki felel érte, ha a mögötte álló szervezőnek nincs igazolt engedélye. Ha úgy érzed, hogy a szerencsejáték, hirdetéstől függetlenül, többet visz el az életedből, mint amennyit szánnál rá, a Szerencsejátékos Segélytelefon a 06-80-980-025 számon ingyenesen és anonim módon hívható.
Gyakori kérdések
Mit mond ki a szerencsejáték reklám szabályozás Magyarországon?
A szerencsejáték reklám szabályozás Magyarországon nem épül általános tilalomra. A Grtv. 21. §-a mindössze négy konkrét esetet tilt (köztük a kiskorúaknak szóló és az engedély nélküli szerencsejátékot népszerűsítő reklámot), minden más reklám a reklámozó igazolt SZTFH-engedélyéhez kötött feltétellel tehető közzé.
Mikor tehető közzé szerencsejátékot népszerűsítő reklám?
Akkor, ha a reklámozó a reklám megrendelésekor igazolja a reklámszolgáltató felé (ennek hiányában a közzétevő felé) a cégnevét, székhelyét, adószámát és a Szabályozott Tevékenységek Felügyeleti Hatósága által kiadott, szerencsejáték szervezésére jogosító engedélyét. E feltétel nélkül a reklám tiltottá válik.
Mennyi bírság szabható ki tiltott reklám esetén?
A Szjtv. 2. § (7a) bekezdése szerint a bírság a tiltott reklámmal elért vagyoni előny tízszerese, de legalább 10 millió forint, és egyetemlegesen terheli a reklámozót, a reklámszolgáltatót, a reklám közzétevőjét és a reklámban szereplő személyt.
Kit büntetnek, ha a reklámozó nem azonosítható?
Ha a reklámozó, a reklámszolgáltató vagy a reklámban szereplő személy nem állapítható meg, a törvény a közigazgatási bírságot a reklám közzétevőjével (tehát azzal a felülettel, amelyen a hirdetés megjelent) szemben szabja ki.
Melyik hatóság jár el szerencsejáték-reklám ügyében?
A Grtv. 5. § (1) bekezdésének és 21. §-ának megsértése esetén fogyasztóvédelmi hatóságként a Szabályozott Tevékenységek Felügyeleti Hatósága (SZTFH) jár el. A reklámjogszabály más rendelkezéseinél a fogyasztóvédelmi hatóság, illetve bizonyos esetekben a Magyar Nemzeti Bank az illetékes.
Blokkolható-e egy honlap tiltott reklám miatt?
Igen. A Szjtv. 36/G. § (1) bekezdésének c) pontja szerint a tiltott reklám közzététele önmagában elegendő ok a honlap határozatlan időtartamra szóló elérhetetlenné tételéhez, amelyet a hozzáférést biztosító szolgáltatóknak és a keresőmotoroknak is végre kell hajtaniuk.
Szerepelhet-e influenszer szerencsejátékot népszerűsítő reklámban?
Csak akkor, ha a hirdetés mögötti szervező rendelkezik SZTFH-engedéllyel: a Grtv. 21. § (4) bekezdése kifejezetten tiltja, hogy bárki engedély nélküli szerencsejátékot népszerűsítő reklámban szerepeljen, és a bírság egyetemlegesen a reklámban szereplő személyt is eléri.
Kell-e figyelmeztetést feltüntetni a szerencsejáték-hirdetésekben?
Igen, de ez a szervező kötelezettsége: az 5/2021. (X. 21.) SZTFH rendelet szerint a kereskedelmi kommunikáció során fel kell tüntetnie a 18 éves korhatárra és a túlzásba vitt szerencsejáték veszélyeire vonatkozó, jogszabályban rögzített szövegű figyelmeztetést.
Források
- Nemzeti Jogszabálytár – 2008. évi XLVIII. törvény a gazdasági reklámtevékenységről (Grtv.), hozzáférés: 2026. szeptember 22.
- Nemzeti Jogszabálytár – 1991. évi XXXIV. törvény a szerencsejáték szervezéséről (Szjtv.), hozzáférés: 2026. szeptember 22.
- Nemzeti Jogszabálytár – 5/2021. (X. 21.) SZTFH rendelet, hozzáférés: 2026. szeptember 22.
- Nemzeti Jogszabálytár – 2010. évi CLXXXV. törvény a médiaszolgáltatásokról (Mttv.), hozzáférés: 2026. szeptember 22.
- SZTFH – Szerencsejátékot népszerűsítő reklám közzétételének alapvető feltételei, hozzáférés: 2026. szeptember 22.
- SZTFH – Szerencsejátékügyi blokkolt reklámoldalak, hozzáférés: 2026. szeptember 22.
- SZTFH – Engedélyek (közhiteles nyilvántartás), hozzáférés: 2026. szeptember 18.
- GVH – Átverte a szerencsejátékosokat a máltai cég, 345 milliós bírság lett a nyereménye, hozzáférés: 2026. szeptember 18.
- GVH – Tájékoztató az influenszer marketingről, hozzáférés: 2026. szeptember 22.
- ELTE PPK – Szerencsejátékos Segélyszolgálat, hozzáférés: 2026. szeptember 18.