Valaki éjszaka lép be az online kaszinó fiókjába, hogy napi limitet állítson be magának, és a felület azt írja ki, hogy a beállítás csak egy óra múlva lép életbe. Másvalaki hetek óta halogatja, hogy egyetlen szervezőnél önkizárást kérjen, mert nem tudja, mennyi időre szól, és mi történik, ha időközben meggondolja magát. A kérdés mindkét esetben ugyanaz: mit jelent a játékosvédelem online kaszinóban és a hagyományos szerencsejátékban, és melyik eszköz mire jó. Magyarországon három, jogilag különböző megoldás létezik: a jelentős önkorlátozó nyilatkozat, amelyet a Szabályozott Tevékenységek Felügyeleti Hatósága (SZTFH) által vezetett központi nyilvántartásba kell benyújtani, az önkizárás egyetlen engedéllyel rendelkező szervezőnél, valamint az önkorlátozó intézkedések, vagyis a napi, heti vagy havi limitek. Ha pedig már nem az önkorlátozásról van szó, hanem arról, hogy a játék többet visz el, mint amennyit valaki szánna rá, a Szerencsejátékos Segélytelefon a 06-80-980-025 számon ingyenesen és anonim módon hívható.
Segítségre van szükséged?
Ha úgy érzed, hogy a szerencsejáték több gondot okoz, mint amennyit megér, a Szerencsejátékos Segélytelefon a 06-80-980-025 számon ingyenesen, anonim módon és teljes titoktartás mellett hívható. A szolgálatot az ELTE Pedagógiai és Pszichológiai Kar (ELTE PPK) Klinikai Pszichológia és Addiktológia Tanszéke működteti 2013 óta, és nemcsak a szerencsejátékkal, hanem a videojátékokkal összefüggő problémákkal is foglalkozik. Írásban a szerencse@ppk.elte.hu címen kereshető meg. Ez a szöveg tájékoztatás, nem jogi tanácsadás, és nem pótolja a szakember segítségét.
Mit jelent a játékosvédelem online kaszinóban és a magyar szabályozásban?
A játékosvédelem a magyar jogban nem hangulatszó, hanem konkrét jogintézmény. A szerencsejáték szervezéséről szóló 1991. évi XXXIV. törvény (Szjtv.) 1. § (6b) bekezdése kimondja, hogy „a szerencsejáték-felügyeleti hatóság … nyilvántartást vezet (a továbbiakban: játékosvédelmi nyilvántartás)". A részletes szabályokat az 5/2021. (X. 21.) SZTFH rendelet a felelős játékszervezés részletes szabályairól tartalmazza. A kötelezettségek nem a játékost, hanem a szerencsejáték-szervezőt terhelik: neki kell a nyilvántartást figyelnie, a figyelmeztető szövegeket kiírnia, és a limiteket technikailag biztosítania. A játékos oldalán ehhez nincs szükség külön regisztrációra vagy díjfizetésre, a védelem minden engedéllyel rendelkező felületen automatikusan érvényesül. Ennyi a szabály.
Érdemes elválasztani ezt a fogalmat a felelős játéktól, amely inkább a felelős játék alapelveiről szól, tehát arról, hogyan tartja kézben valaki a saját szokásait. Nem arról van szó, mit ír elő a jogszabály a szervezőnek, hanem arról, mit tesz maga a játékos a saját döntéseivel. A kettő gyakran összekeveredik, pedig más-más oldalról közelít ugyanahhoz a célhoz, és a kettőt együtt érdemes nézni, ha valaki tényleg tisztán akarja látni a saját helyzetét.
A felügyeletet jelenleg a Szabályozott Tevékenységek Felügyeleti Hatósága (SZTFH) látja el, amely a játékosvédelmi nyilvántartást is vezeti. Az SZTFH működésének felülvizsgálatát az 1277/2026. (VIII. 31.) Korm. határozat rendelte el, az igazságügyi miniszter jelentése 2026. szeptember 30-ig várható. Ez a 2026. szeptember 22-i állapot, és eddig egyetlen jogszabály sem szüntette meg vagy helyezte át a hatósági felügyeletet. Egy 2026 augusztusában elfogadott módosítás (8/2026. (VIII. 17.) SZTFH rendelet) egyes rendelkezései csak 2026 novemberében lépnek hatályba, ezért ha ezt a cikket később olvasod, érdemes az akkor hatályos szöveget is megnézni – a szabályok tartalma emiatt még finomodhat.
Három eszköz, amit gyakran összekevernek
A konkurens oldalak és a fórumok gyakran ugyanazzal a szóval illetik mindhárom eszközt, pedig a hatályuk, az időtartamuk és az, hogy kit köteleznek, egészen más. Az alábbi táblázat a három intézményt veti össze.
| Eszköz | Mit jelent | Kit köt | Időtartam | Hol intézhető |
|---|---|---|---|---|
| Jelentős önkorlátozó nyilatkozat | Központi tiltás | Minden engedéllyel rendelkező szervezőt | 1, 3 vagy 5 év | SZTFH ügyfélszolgálatán, írásban |
| Önkizárás | Kizárás egy szervezőnél | Csak a választott szervezőt | A játékos választása, minimum 180 nap | Az adott szervezőnél |
| Önkorlátozó intézkedés | Napi, heti vagy havi limit | Csak a választott szervezőt | A választott időszak | Az adott szervező felületén |
A jelentős önkorlátozó nyilatkozat lépésről lépésre a legszigorúbb eszköz: a kártyaterem, a játékkaszinó, az online kaszinó és a távszerencsejáték esetében is érvényes, a lottóra és a sorsjegyekre viszont nem terjed ki. Igazgatási szolgáltatási díj nem terheli a benyújtását. Az 1 évet meg nem haladó nyilatkozat visszavonásának nincs helye, a hosszabb időtartamú nyilatkozat pedig csak két év elteltével, személyesen és írásban vonható vissza az ügyfélszolgálaton. Mi történik akkor, ha valaki két hónap után meggondolja magát? Semmi – a nyilatkozat tovább fut, ez éppen a lényege.
Az önkizárás ezzel szemben egyetlen szervezőre szól: a befizetéseket az érintett fiókra nem lehet jóváírni, a szervező pedig nem küldhet a kizárt játékosnak marketing üzenetet. A bevezetés egy órán belül megtörténik, a visszavonás azonban nem: 180 napnál rövidebb önkizárás nem szüntethető meg, 180 nap vagy annál hosszabb önkizárás pedig csak a választott időszak lejárta után. Ez a szervezőnkénti eszköz azoknak jó, akik egy konkrét oldalon éreznek problémát, de máshol nem szeretnék elzárni magukat a játéktól; a jelentős önkorlátozó nyilatkozat ezzel szemben azoknak, akik minden engedéllyel rendelkező szervezőnél egyszerre akarnak megállni.
Az önkorlátozó intézkedések, vagyis a befizetési, tét-, veszteség- és időlimitek a harmadik, leggyakrabban használt eszköz. Ezekről a következő szakasz szól részletesen.
Kit véd és kit nem véd a nyilvántartás
A játékosvédelmi nyilvántartásba kizárólag az SZTFH engedélyével rendelkező szerencsejáték-szervezők tekinthetnek be, ezt mondja ki az Szjtv. 1. § (6c) bekezdése. A gyakorlatban ez azt jelenti, hogy az azonosításhoz kötött játékokat kínáló szervező a regisztrációkor és minden egyes bejelentkezéskor is ellenőrzi a nyilvántartást, és egyezés esetén megtagadja a regisztrációt vagy a játékot. Ez az ellenőrzés a háttérben, automatikusan zajlik: egy becsületesen játszó, a nyilvántartásban nem szereplő felhasználó a gyakorlatban semmit nem érzékel belőle, hiszen a rendszer csak egyezés esetén lép közbe.
Mit ellenőriz valójában a hatóság, és mit nem? A hatóság azt látja, hogy valaki szerepel-e a nyilvántartásban, és ezt az engedéllyel rendelkező szervezők felé teszi ellenőrizhetővé. Azt viszont nem tudja megakadályozni, hogy valaki magyar engedély nélküli, külföldi honlapon játsszon, hiszen ott a nyilvántartáshoz való hozzáférés, és vele együtt a védelem is, egyszerűen nem létezik. Ez nem azt jelenti, hogy egy ilyen oldal használata megengedett vagy tiltott lenne. Azt jelenti, hogy a magyar engedélynyilvántartás ott nem működik, és a vitás kérdés a játékos és az üzemeltető magánügye marad, ha valami elromlik. Ha valaki felismerhetetlen vagy megtévesztő oldalra téved, ez a probléma tovább nő, mert ott a szolgáltató kilétét is nehéz tisztázni.
A nyilvántartás emellett a sérülékeny személyek körét is lefedi: ide tartoznak a 18 éven aluliak, valamint azok, akikre önkorlátozó vagy önkizáró intézkedés vonatkozik. Szerencsejátékban 18 éven aluli személy nem vehet részt, néhány, jelen témától távol eső kivétellel. Ennyi a szabály, a többi már az egyes intézkedések részletkérdése.
Milyen limiteket köteles felkínálni a szervező?
Az Szjtv. 29/I. § (2) bekezdés b)–f) pontjai szerint a szervezőnek fel kell kínálnia a befizetési limitet, a tétlimitet, a veszteséglimitet, valamint figyelmeztetést kell adnia a hosszú, megszakítás nélküli játékidőről. Az 5/2021. SZTFH rendelet 11. §-a szerint a limiteket legalább napi, heti vagy havi bontásban kell lehetővé tenni, és a beállításnak egy órán belül életbe kell lépnie.
Az irány itt is aszimmetrikus: egy limit szigorítása azonnal érvényesül, az enyhítése vagy visszavonása viszont csak a választott időszak lejárta után lehetséges. A szabályozás oldaláról nézve ez tudatos tervezés – a limitek éppen attól érnek valamit, hogy egy rossz pillanatban nem lehet őket egyszerűen feloldani. Aki tehát havi limitet állít be, annak számolnia kell azzal, hogy a hónap közepén már nem fog tudni rajta lazítani. Érdemes ezért inkább alacsonyabb limittel indulni, és csak akkor emelni, ha az új összeg tényleg megalapozott döntés, nem egy rossz nap hirtelen ötlete.
A hosszú, megszakítás nélküli játékidőről szóló figyelmeztetés ettől független kötelezettség: minden regisztrált játékosnak jár, függetlenül attól, hogy állított-e be bármilyen limitet. Ez tehát nem helyettesíti a fenti limiteket, csak egy időbeli jelzéssel egészíti ki őket.
Mire köteles kiírni a szervező, és melyik szám mire való
Az 5/2021. SZTFH rendelet 1. § (1a) bekezdése szerint a szervezőnek a weboldal nyitóoldalán és minden menüpontjában, jól láthatóan, magyar nyelven fel kell tüntetnie, hogy „Szerencsejátékban csak 18 éven felüliek vehetnek részt!" vagy „18+", valamint azt, hogy „a túlzásba vitt szerencsejáték ártalmas, függőséget okozhat!". Az azonosításhoz kötött játékoknál ehhez társul a nyilvántartásba vételre való felhívás, a többi játéknál pedig az önkorlátozás és az önkizárás lehetőségének említése.
Ugyanez a rendelet tartalmazza az SZTFH játékosvédelmi zöld számát is: a +36 80 205 352 a nap 24 órájában, ingyenesen hívható az ország egész területéről. Ez azonban nem tanácsadó vonal, hanem az a szám, ahol be lehet jelenteni, panaszt vagy javaslatot lehet tenni a hatóság felé. A sípszó után rögzített üzenetet lehet hagyni, és a névmegadás nem feltétel, tehát a hívó személye nem derül ki automatikusan. Ez a szám tehát más célt szolgál, mint a fentebb említett Szerencsejátékos Segélytelefon: az egyik hatósági bejelentővonal, ahová a szabálytalanságot lehet jelenteni, a másik pedig segítségkérésre és beszélgetésre szolgáló szolgálat, ahová a saját vagy a hozzátartozó problémájával lehet fordulni. A kettőt érdemes fejben külön tartani, mert a rossz szám hívása csak késleltetheti azt, amire valójában szükség lenne.
Mikor érdemes odafigyelni?
A 2019-es Országos Lakossági Adatfelvétel az Addiktológiai Problémákról (OLAAP), amelyet a BM egészségügyi szakmai irányelve is idéz, azok körében, akik az előző évben szerencsejátékoztak, 9,2%-os problémás játékhasználati arányt mért. Ebből 4,3% alacsony, 2,5% közepes és 2,3% súlyos kockázatú kategóriába esett. Ez az arány a szerencsejátékozók alcsoportjára vonatkozik, nem a teljes magyar lakosságra, és nem szabad rávetíteni az össznépességre – a felmérés éppen erről a különbségről szól.
Klinikai értelemben a szakirodalom szerencsejáték-használati zavarról beszél, és nem ragasztja rá senkire a „függő" címkét. Néhány jel, amikor érdemes megállni egy pillanatra: ha a játékra szánt idő rendszeresen átcsúszik a tervezetten, ha a veszteség pótlása miatt egyre nagyobb tétekre van szükség ahhoz, hogy ugyanaz az élmény megmaradjon, vagy ha a hozzátartozók már többször szóba hozták a témát. Egyik jel sem magában véve a döntő; együtt, ismétlődve viszont már érdemes komolyabban venni őket. Ezek önmagukban nem diagnózisok, csak jelzések. A pontos felmérést mindig szakember tudja elvégezni, nem egy cikk vagy egy online teszt.
Hová fordulhatsz, és mit tehetsz, ha a hozzátartozód játszik
Az SZTFH hivatalos listát vezet a szerencsejáték-problémával foglalkozó szervezetekről. Ezek közül néhány: a Diótörés Alapítvány, az Emberbarát Alapítvány, az Ökumenikus Segélyszervezet, valamint a Szerencsejátékosok Országos Érdekvédelmi Közhasznú Egyesülete. Krízishelyzetben a Lelki Elsősegély Szolgálat a 116-123-as számon érhető el. Emellett létezik az Anonim Szerencsejátékosok önsegítő közössége, valamint a hozzátartozók számára a Gam-Anon csoport, ahol nem a játékos, hanem a mellette élő ember kap teret elmondani, mivel küzd.
Ha nem te küzdesz a problémával, hanem valaki a környezetedben, a helyzet másképp nehéz. Nem te tudod eldönteni helyette, hogy kér-e segítséget, azt viszont te is megteheted, hogy tájékozódsz, mihez van jogod, és hová fordulhatsz tanácsért magad is. A Gam-Anon és az Ökumenikus Segélyszervezet „Játék határokkal" programja kifejezetten hozzátartozóknak szól, és abban is segít, hogyan lehet úgy beszélni a témáról, hogy abból ne vádaskodás legyen.
A rovat cikkei
Ez a cikk a játékosvédelem online kaszinóban és a hagyományos szerencsejátékban egyaránt érvényes rendszerének rendező oldala; az egyes eszközöket és helyzeteket külön írások dolgozzák fel részletesen.
- A jelentős önkorlátozó nyilatkozat és a játékosvédelmi nyilvántartás lépésről lépésre: ki, hogyan és mennyi időre tudja bejegyeztetni magát.
- Önkorlátozás és limitek a gyakorlatban: a befizetési, tét-, veszteség- és időlimit beállítása szervezőnként.
- A szerencsejáték-használati zavar jelei: mikor érdemes komolyabban odafigyelni, és mit mond erről a szakirodalom.
- Hová fordulhatsz segítségért Magyarországon: a teljes szervezetlista elérhetőségekkel.
- Mit tehetsz, ha a hozzátartozód szerencsejátékozik: gyakorlati lépések és fórumok hozzátartozóknak.
Gyakran ismételt kérdések
Mi a különbség a jelentős önkorlátozó nyilatkozat és az önkizárás között?
A jelentős önkorlátozó nyilatkozat központi, az SZTFH nyilvántartásába kerül, és minden engedéllyel rendelkező szervezőt köt. Az önkizárás ezzel szemben csak egyetlen, a játékos által választott szervezőnél érvényes, és külön kell kérvényezni minden olyan oldalon, ahol a játékos nem akar tovább játszani.
Hány évre szólhat a jelentős önkorlátozó nyilatkozat?
A nyilatkozat 1, 3 vagy 5 évre szólhat. Az 1 évet meg nem haladó nyilatkozat egyáltalán nem vonható vissza, a hosszabb időtartamú nyilatkozatot pedig csak két év elteltével, személyesen és írásban lehet visszavonni az SZTFH ügyfélszolgálatán.
Vissza lehet vonni a nyilatkozatot, ha valaki meggondolja magát?
Rövid, egyéves nyilatkozat esetén nem, ez a lényege. Hosszabb nyilatkozatnál is csak két év eltelte után, személyes, írásbeli kérelemmel az SZTFH ügyfélszolgálatán. Ez a késleltetés szándékos: éppen az a célja, hogy egy rossz pillanatban ne lehessen könnyen feloldani.
Kerül valamibe a játékosvédelmi nyilvántartásba kerülés?
Nem. Az Szjtv. 1. § (7b) bekezdése kimondja, hogy a nyilvántartásba vétellel kapcsolatban igazgatási szolgáltatási díjfizetési kötelezettség nem terheli a kérelmezőt. A benyújtás tehát ingyenes, függetlenül attól, hogy valaki 1, 3 vagy 5 évre teszi meg a nyilatkozatot.
A lottóra és a sorsjegyre is kiterjed a nyilatkozat?
Nem. Az 5/2021. SZTFH rendelet a hatályt kifejezetten a kártyateremre, a játékkaszinóra, az online kaszinóra és a távszerencsejátékra korlátozza, a sorsolásos játékok és a sorsjegyek ezen kívül esnek. Aki tehát csak lottózik, annak a nyilatkozat semmit nem old meg.
Melyik számot hívjam: a 06-80-980-025-öt vagy a +36 80 205 352-t?
Ha beszélgetésre, tanácsra vagy segítségre van szükséged, a Szerencsejátékos Segélytelefont hívd a 06-80-980-025 számon. A +36 80 205 352 az SZTFH bejelentővonala panaszra és javaslatra, nem beszélgetésre, ott tehát tanácsot nem fogsz kapni, csak a bejelentésed rögzítik.
Hogyan érvényesül a játékosvédelem online kaszinóban, ha külföldi, magyar engedély nélküli oldalról van szó?
Sehogy, mert a magyar játékosvédelmi nyilvántartást csak az SZTFH engedélyével rendelkező szervezők érhetik el. Egy külföldi, engedély nélküli oldalon ez az egész rendszer nem működik, és vitás helyzetben a játékos és az üzemeltető magánügye marad, ki mit tud kideríteni és érvényesíteni.
Mennyi idő alatt lép életbe az önkizárás vagy egy limit?
Legfeljebb egy órán belül: az 5/2021. SZTFH rendelet 11–12. §-a mind az önkizárás, mind a limitek bevezetésére egy órás határidőt ír elő a szervező számára. A szigorítás tehát gyorsan érvényesül; a visszavonás vagy enyhítés azonban, ahogy fentebb látható, csak a választott időszak vagy önkizárási idő lejárta után lehetséges.
Források
A fenti áttekintés a játékosvédelem online kaszinóban és a hagyományos szerencsejáték-piacon egyaránt érvényes szabályait az alábbi hivatalos forrásokra alapozza.
- A szerencsejáték szervezéséről szóló 1991. évi XXXIV. törvény (Szjtv.), njt.jog.gov.hu (elérés: 2026. 09. 22.)
- 5/2021. (X. 21.) SZTFH rendelet a felelős játékszervezés részletes szabályairól, njt.jog.gov.hu (elérés: 2026. 09. 22.)
- SZTFH: Játékosvédelem, sztfh.hu (elérés: 2026. 09. 22.)
- SZTFH: Játékfüggőséggel foglalkozó szervezetek, sztfh.hu (elérés: 2026. 09. 22.)
- ELTE PPK: Szerencsejátékos Segélyszolgálat, ppk.elte.hu (elérés: 2026. 09. 22.)
- BM egészségügyi szakmai irányelv a szerencsejáték-használati zavarról és kezeléséről, Egészségügyi Közlöny 2025/23., neak.gov.hu (elérés: 2026. 09. 18.)
- Lelki Elsősegély Szolgálat, sos116-123.hu (elérés: 2026. 09. 18.)
- 1277/2026. (VIII. 31.) Korm. határozat, njt.jog.gov.hu (elérés: 2026. 09. 18.)