A weboldal lábléce engedélyt említ, a kifizetési kérelem állapota mégis napok óta „feldolgozás alatt” áll, és az ügyfélszolgálat harmadszor küldi ugyanazt a három mondatos választ. Ezen a ponton a legtöbben azt kérdezik: mi történik akkor, ha itt reked el a pénzük. A gyakorlatban azonban sokkal fontosabb kérdés az, hogy mit mond ki valójában a magyar szerencsejáték-törvény, és mi következik belőle arra nézve, akinél elakad a kifizetés.
A szerencsejáték szervezését Magyarországon az 1991. évi XXXIV. törvény (Szjtv.) szabályozza, és háromféle módon lehet legálisan szervezni: koncesszió, a Szabályozott Tevékenységek Felügyeleti Hatósága (SZTFH) engedélye, vagy kivételesen, tombola esetén, egyszerű bejelentés útján. Ez a három forma nem egyenrangú alternatíva, hanem egymást kizáró útvonal: attól függ, melyik illeti meg egy adott tevékenységet, hogy az a törvény szerint liberalizált-e vagy sem. Online kaszinójátékot kizárólag az a koncessziós társaság szervezhet, amely Magyarországon játékkaszinó üzemeltetésére jogosult; ami ezen kívül esik, arra a törvény szankciói vonatkoznak, a játékos szemszögéből pedig az a lényeg, hogy az ilyen szervezővel szembeni követelés bírósági eljárásban nem érvényesíthető. Az alábbiakban sorban végignézzük ezt a három formát, majd azt is, mi vár arra, aki engedély nélküli oldalon próbál szerencsét.
Melyik törvény szabályozza a szerencsejátékot Magyarországon?
A szerencsejáték szervezéséről szóló 1991. évi XXXIV. törvény (Szjtv.) az alapja mindannak, amit ma Magyarországon szerencsejáték-szabályozásként ismerünk. Ez a jogszabály mondja ki, ki szervezhet szerencsejátékot, milyen formában, és mi történik azzal, aki ezt engedély nélkül teszi. A 2026. szeptember 22-i állapot szerint a törvénynek a 2026. január 1-jén hatályba lépett szövege van érvényben; ahogy a cikk később részletezi, ez a szöveg még ugyanebben az évben két alkalommal is módosul.
Az Szjtv. mellett több kapcsolódó jogszabály alakítja a szabályozási keretet, ezeket a cikk csak névvel említi, mert a részletes kifejtésük külön témát érdemel: a 2022. évi XIX. törvény hozta a távszerencsejáték liberalizációját, a gazdasági reklámtevékenység alapvető feltételeiről szóló 2008. évi XLVIII. törvény (Grtv.) 21. §-a a szerencsejáték-reklámra vonatkozik, az 5/2021. (X. 21.) SZTFH rendelet a felelős játékszervezés részletszabályait tartalmazza, a 20/2021. és a 4/2021. SZTFH rendelet további engedélyezési és eljárási kérdéseket rendez, a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozásának megelőzéséről szóló 2017. évi LIII. törvény (Pmt.) az ügyfél-azonosítást írja elő, a személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény (Szja tv.) pedig a nyeremények adózását szabályozza.
Koncesszió, engedély, bejelentés: mi a három között a különbség?
Az Szjtv. 3. § (1) bekezdése szerint az állam egyes szerencsejáték-fajták szervezésének jogát koncessziós szerződésben időlegesen másnak engedheti át. Ez a forma a nem liberalizált tevékenységekre vonatkozik, mint amilyen a sorsolásos játékok egy része és a játékkaszinó. Ezzel szemben a 2. § (2) bekezdése kimondja, hogy „szerencsejáték-szervező tevékenység folytatásához – az e törvényben meghatározott kivétellel – a szerencsejáték-felügyeleti hatóság engedélye szükséges”, és a 2. § (1) bekezdése szerint ez a liberalizált tevékenységekre vonatkozik: egyes, a 16. §-ban meghatározott sorsolásos játékokra, a kártyateremre és a távszerencsejátékra.
A harmadik forma, a bejelentés, a törvényben kifejezetten szűk kivétel, és épp ezért érdemes tisztázni, mert a köznyelv gyakran „kis engedélynek” gondolja. A 16. § (1) bekezdése a tombolajátékot úgy határozza meg, mint sorsjegyet, amelyet kizárólag egy adott rendezvényen, legfeljebb 5 ezer darab számban vagy összesen 2 millió forint értékben lehet árusítani, és amelynek nyereményalapja a kibocsátott sorsjegyek értékének legalább 80%-át eléri. A 16. § (2) bekezdése szerint „tombolajáték a szerencsejáték-felügyeleti hatóság engedélye nélkül szervezhető, azonban a tombolajáték szervezését a szerencsejáték-szervező legalább 10 nappal a tombolajáték meghirdetése előtt bejelenti a szerencsejáték-felügyeleti hatósághoz”. Ennyi a szabály. A tombola egyébként a törvény egyetlen olyan pontja, ahol a 18 éves korhatár sem érvényesül, mert az 1. § (5b) bekezdése kifejezetten kivételt tesz vele.
| Forma | Ki jogosult rá | Jogszabályi alap | Példa |
|---|---|---|---|
| Koncesszió | Az állammal koncessziós szerződést kötő társaság | Szjtv. 3. § (1) | Egyes sorsolásos játékok, játékkaszinó |
| Hatósági engedély | A törvényi feltételeknek megfelelő szervező | Szjtv. 2. § (1)–(2) | Kártyaterem, távszerencsejáték, egyes sorsolásos játékok |
| Bejelentés | Bármely, rendezvényhez kötött szervező | Szjtv. 16. § (1)–(2) | Tombolajáték |
Ez a hármas felosztás nem azt dönti el egyetlen mondatban, hogy egy tevékenység „legális-e”, hanem azt, hogy melyik hatósági útvonalon kell elindulni, mielőtt egyáltalán szervezni lehet. Azt, hogy pontosan mely társaságok szerezték meg ténylegesen a koncessziót vagy az engedélyt, nem a törvény szövege, hanem mit mutat az SZTFH nyilvántartása a legális online kaszinókról árulja el.
Fontos azt is látni, hogy egy szervező nem választhat szabadon a három út között: melyik forma vonatkozik rá, azt eleve a Szjtv. 2. §-a, 3. §-a és 16. §-a határozza meg.
Online kaszinó és távszerencsejáték: kettős mérce a törvényben
Az online kaszinójátékra a törvény szigorúbb szabályt ír elő, mint a távszerencsejáték más formáira. A 3. § (1b) bekezdése kimondja: „online kaszinójátékot kizárólag a Magyarország területén található játékkaszinó üzemeltetésére szóló koncesszió jogosultja által a kaszinójáték szervezésére létrehozott vagy működtetett koncessziós társaság szervezhet.” Ez azt jelenti, hogy nem elég távszerencsejáték-engedéllyel rendelkezni: online kaszinójátékot csak az szervezhet, aki Magyarországon ténylegesen üzemeltet egy fizikai játékkaszinót, és arra koncessziót is kapott. A 29/M. § ehhez teszi hozzá, hogy az ilyen szolgáltatáshoz kizárólag magyarországi IP-címről lehet hozzáférni, vagyis a jogosultság és a technikai hozzáférés egyszerre, egymást kiegészítve korlátozza a kört.
A távszerencsejáték többi formájára ennél tágabb a kör: a 29/D. § (1) bekezdése szerint azt a Hatóság elnökének rendeletében meghatározott feltételeket teljesítő társaság szervezheti. Az SZTFH tájékoztatása szerint az engedély legfeljebb 7 évre szól, a teljes időszakra 600 millió forint engedélyezési díjjal és 10 millió forint igazgatási szolgáltatási díjjal jár, a szervernek Magyarországon kell lennie, és a kérelmezőnek legalább 5 éves szakmai tapasztalatot kell igazolnia. A törvény az ilyen engedélyek számát nem korlátozza. Ez a kettős mérce lényege: az online kaszinójáték egyetlen szűk körre van fenntartva, a távszerencsejáték többi formája viszont elméletileg több szereplő előtt is nyitva áll, ha teljesíti a feltételeket.
A gyakorlatban mindez azt jelenti, hogy egy magyar nyelven elérhető, de külföldi cégcsoport által üzemeltetett oldal csak akkor felel meg a törvénynek, ha a mögötte álló társaság ténylegesen rendelkezik a szükséges koncesszióval vagy SZTFH-engedéllyel. Ellenkező esetben az oldal a törvény szempontjából engedély nélkül szervezett szerencsejátéknak minősül, függetlenül attól, hogy egy másik országban milyen működési engedéllyel vagy licenccel rendelkezik.
Hogy mely társaságok szerezték meg ténylegesen ezt az engedélyt, az magyar engedéllyel rendelkező online kaszinók listájából derül ki. A törvény szövegéből önmagában ez nem olvasható ki, csak az, hogy milyen feltételeknek kell megfelelniük.
Hogyan jutott idáig a törvény?
A ma hatályos szöveg nem egyszerre keletkezett: az elmúlt több mint három évtizedben lépésről lépésre alakult azzá, ami most az online szerencsejátékot szabályozza. Az alábbi táblázat a legfontosabb állomásokat mutatja, mindegyiket a módosító jogszabállyal együtt.
| Év | Mi történt | Jogszabály |
|---|---|---|
| 1991 | Elfogadják az Szjtv.-t, kihirdetve augusztus 16-án | 1991. évi XXXIV. törvény |
| 2013 | A távszerencsejáték önálló tevékenységi formává válik | 2013. évi CXXVI. törvény 1. § |
| 2015 | Bekerül a törvénybe, hogy online kaszinójátékot csak koncessziós társaság szervezhet, és megjelenik a tiltott reklám szankciója | 2015. évi CXXXIX. törvény 2–3. § |
| 2021 | A szerencsejáték-felügyeletet átveszi a Szabályozott Tevékenységek Felügyeleti Hatósága | 2021. évi XXXII. törvény 38. § (2) |
| 2022–2023 | A távszerencsejáték 2023. január 1-jétől liberalizálódik, és bevezetik a fizetések blokkolását | 2022. évi XIX. törvény |
| 2023 | Július 1-jétől a bankok elutasítják az átutalásokat és a kártyás fizetéseket az engedély nélküli szervezők felé | SZTFH közlemény |
| 2025 | Szigorodik a bírságolásra vonatkozó rendelkezés | 2025. évi XLII. törvény 5. § (1) |
| 2026 | Kormányhatározat rendeli el az SZTFH átvilágítását, a törvény szövege pedig két technikai ponton módosul | 1277/2026. (VIII. 31.) Korm. határozat |
Az időrendből az látszik, hogy a törvény nem egy pillanatban lett szigorú vagy engedékeny, hanem folyamatosan igazodott ahhoz, ami a piacon és a fizetési rendszerekben történt. A 2021-es hatósági átszervezés és a 2022–2023-as liberalizáció a két legnagyobb fordulópont, a 2026-os változások pedig, ahogy a cikk következő szakasza mutatja, ehhez képest inkább technikai jellegűek.
Mit jelent mindez a játékosnak?
A törvény a részvétel alsó korhatárát egyértelműen meghatározza: az 1. § (5b) bekezdése szerint, a tombolajáték kivételével, 18 éven aluliak szerencsejátékban nem vehetnek részt. Az engedéllyel rendelkező szervezőnél emellett kötelező védelmi elemeknek is érvényesülniük kell: a 29/I. § (2) bekezdésének a)–f) pontja és az 5/2021. (X. 21.) SZTFH rendelet 11. §-a alapján ide tartozik az önkizárás, a befizetési limit, a tétlimit, a veszteséglimit, a játékidő-korlátozás és az eltelt idő ismétlődő jelzése. Ha valamelyik elem hiányzik vagy nem működik megfelelően, a panasz útja a 29/I. § (1) bekezdésének c) pontja szerint a szervező panaszkezelésén keresztül vezet, onnan pedig, ha ott nem rendeződik, az SZTFH-hoz.
Ami igazán eldönti, mi történik akkor, ha egy szervező mégsem fizet: az SZTFH tájékoztatása szerint „bírósági eljárásban nem lehet érvényesíteni a játékból vagy fogadásból eredő követelést, kivéve, ha a játékot […] hatósági engedély alapján bonyolítják le”, és „az engedély nélküli szerencsejátékban történő részvétel a játékos saját kockázatára történik”. Ez a mondat az, ami körül a cikk egésze forog: nem az dönti el, mennyire tűnik megbízhatónak egy oldal, hanem az, hogy a mögötte álló szervező szerepel-e az engedélyesek körében, mert csak ott van bírói úton kikényszeríthető követelés.
Ez dönti el a cikk elején leírt helyzetet is: engedéllyel a panasz és a bírósági út is nyitva áll, engedély nélkül a hatóság csak azt tudja megerősíteni, hogy a kockázatot a játékos maga vállalta.
A szankciók egyébként nem a játékost sújtják. A 12. § (3) bekezdésének d) pontja szerint a szervezőre kiszabható bírság 500 ezer és 100 millió forint közötti, a 12. § (3a) bekezdése a fizetési szolgáltatókra 1–5 millió forintos bírságot ír elő, a 36/H. § (3) bekezdése pedig ugyanezt teszi a kapcsolódási szolgáltatókkal. A játékosra kiszabható bírságot az Szjtv. nem tartalmaz. Mi történik akkor, ha valaki mégis engedély nélküli oldalon játszik: elveszíti a bírósági úton érvényesíthető igényét, a törvény szerinti pénzbírságot viszont nem ő, hanem a szervező, a közvetítő és a bank kockáztatja.
Adó: egy mondatban, a részletek külön
A személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény (Szja tv.) 76. § (4) bekezdése szerint az SZTFH engedélye alapján szervezett szerencsejátékból, ideértve az online kaszinójátékot és a távszerencsejátékot is, származó nyeremény nem számít jövedelemnek. Ha viszont a nyereményt olyan szervezőtől kapod, amelynek nincs magyar engedélye, az a törvény szerint egyéb jövedelemnek minősül, és ennek megfelelően adózik. A konkrét adókulcsok, a bevallás módja és a határidők nem ennek a cikknek a témája, azokat az online kaszinó nyeremény adózása mutatja be részletesen. Az engedélyes és az engedély nélküli szervező közötti különbség tehát nemcsak a bírósági úton érvényesíthető követelés, hanem az adózás szempontjából is számít, még akkor is, ha a nyeremény összege azonos.
Két technikai módosítás, nem tartalmi változás: mi történik 2026 őszén
A Nemzeti Jogszabálytárban a 2026. szeptember 22-i állapot szerint az Szjtv.-nek már két, a jelenleginél későbbi időponttól hatályos szövegváltozata is elérhető, és mindkettő technikai jellegű módosítás. Egyik sem érinti azt, amit ez a cikk a hármas engedélyezési rendszerről és a játékosra vonatkozó szabályokról leírt.
2026. szeptember 27-től a 36/I. § (1) bekezdésének b) pontja egészül ki: a 2026. évi XXXIV. törvény 71. §-a nyomán bekerül a felsorolásba a Nemzeti Vagyonvisszaszerzési és Vagyonvédelmi Hivatal, mint olyan szerv, amelynek tájékoztatása alapján egy honlap elérhetetlenné tétele megszüntethető. 2026. október 1-jétől pedig a 27. § (2) és (13) bekezdése módosul a 2026. évi XLIX. törvény 9. § a)–b) pontja alapján. Ez a változás a „vármegye” szó „megye” szóra cserélését jelenti, tehát a kaszinók kategorizálásának szövegezését érinti, nem a szabályozás tartalmát.
Emellett a 2026. szeptember 22-i állapot szerint a szerencsejáték-felügyeletet az SZTFH látja el; a Kormány 2026 augusztusában, a Magyar Közlöny 2026/121. számában kihirdetett 1277/2026. (VIII. 31.) Korm. határozatban rendelte el a hatóság átvilágítását és megszüntetése lehetőségének vizsgálatát, a határozat szerinti határidő pedig 2026. szeptember 30. Ez egy folyamatban lévő, dátumhoz kötött hatósági eljárás, aminek a kimenetele e cikk írásakor még nem ismert. A felügyeleti feladatokat jelenleg is az SZTFH látja el, és sem a koncessziók, sem az engedélyek kiadásának menete nem változott a határozat nyomán.
Aki tehát azt olvassa valahol, hogy „megszűnik az SZTFH”, annak érdemes tudnia: a 2026. szeptember 22-i állapot szerint ez csupán egy vizsgálat eredményétől függő lehetőség, nem eldöntött tény, és a törvény szövege sem tartalmaz erre vonatkozó rendelkezést.
Ez a cikk tájékoztatás, nem jogi tanácsadás. Ha pedig azt tapasztalod, hogy a szerencsejáték több időt vagy pénzt visz el, mint amennyit szánnál rá, a Szerencsejátékos Segélytelefon a 06-80-980-025 számon ingyenesen és anonim módon hívható.
Gyakori kérdések
Mit mond ki a magyar szerencsejáték törvény?
A szerencsejáték szervezését az 1991. évi XXXIV. törvény (Szjtv.) szabályozza, amelynek 2026. szeptember 22-én a 2026. január 1-jén hatályba lépett szövege van érvényben. Emellett több kapcsolódó jogszabály, köztük az 5/2021. (X. 21.) SZTFH rendelet és a 2022. évi XIX. törvény, egészíti ki a szabályozást.
Mi a különbség a koncesszió és az engedély között?
A koncesszió azt jelenti, hogy az állam egy nem liberalizált tevékenység, például a játékkaszinó, szervezésének jogát időlegesen átengedi egy társaságnak koncessziós szerződésben. Az engedélyt ezzel szemben az SZTFH adja ki liberalizált tevékenységekhez, mint amilyen a kártyaterem vagy a távszerencsejáték.
Ki szervezhet online kaszinójátékot Magyarországon?
Az Szjtv. 3. § (1b) bekezdése szerint online kaszinójátékot kizárólag az a koncessziós társaság szervezhet, amelyet a Magyarországon található játékkaszinó üzemeltetésére szóló koncesszió jogosultja hozott létre vagy működtet. A szolgáltatáshoz emellett csak magyarországi IP-címről lehet hozzáférni.
Kell-e engedély egy tombolához?
Nem, a 16. § (1)–(2) bekezdése szerint a tombolajáték hatósági engedély nélkül szervezhető, ha megfelel a feltételeknek: legfeljebb 5 ezer sorsjegy vagy 2 millió forint összérték, legalább 80%-os nyereményalap. A szervezőnek viszont legalább 10 nappal a meghirdetés előtt be kell jelentenie a tombolát az SZTFH-hoz.
Hány évesen lehet szerencsejátékban részt venni?
Az 1. § (5b) bekezdése szerint 18 éven aluliak szerencsejátékban nem vehetnek részt, egyetlen kivétellel: a tombolajátékra ez a korhatár nem vonatkozik. Minden más, koncesszióhoz vagy engedélyhez kötött, szerencsejáték-formánál a 18 éves korhatár feltétel nélkül érvényes.
Mit tehet a játékos, ha egy engedéllyel rendelkező szervező nem fizet?
Elsőként a szervező panaszkezelésén keresztül érdemes jelezni a problémát, a 29/I. § (1) bekezdésének c) pontja szerint ez a szervező kötelezettsége. Ha ott nem rendeződik, a panasszal az SZTFH-hoz lehet fordulni, és mivel a szervező hatósági engedéllyel rendelkezik, a követelés szükség esetén bírósági úton is érvényesíthető.
Mi történik akkor, ha valaki engedély nélküli oldalon játszik?
Az SZTFH tájékoztatása szerint az ilyen részvétel a játékos saját kockázatára történik, és a játékból eredő követelés bírósági eljárásban nem érvényesíthető, kivéve, ha a szervező hatósági engedéllyel rendelkezik. A törvényi bírságok ilyenkor nem a játékost, hanem a szervezőt, a közvetítőt és a pénzügyi szolgáltatót sújtják.
Változott-e a szerencsejáték-törvény 2026-ban?
Igen, de csak technikai szinten: 2026. szeptember 27-től egy hatóság neve egészül ki a törvény szövegében, 2026. október 1-jétől pedig a „vármegye” szót „megye” váltja fel a kaszinók kategorizálásánál. Egyik módosítás sem érinti a koncesszióra, az engedélyre vagy a játékosokra vonatkozó szabályokat.
Források
- Nemzeti Jogszabálytár – 1991. évi XXXIV. törvény a szerencsejáték szervezéséről (Szjtv.), hozzáférés: 2026. szeptember 22.
- Nemzeti Jogszabálytár – 2022. évi XIX. törvény, hozzáférés: 2026. szeptember 18.
- Nemzeti Jogszabálytár – 2021. évi XXXII. törvény (Sztfhtv.), hozzáférés: 2026. szeptember 18.
- Nemzeti Jogszabálytár – 5/2021. (X. 21.) SZTFH rendelet, hozzáférés: 2026. szeptember 18.
- Nemzeti Jogszabálytár – 2008. évi XLVIII. törvény (Grtv.), hozzáférés: 2026. szeptember 18.
- SZTFH – Engedélyek (közhiteles nyilvántartás), hozzáférés: 2026. szeptember 18.
- SZTFH – Online kaszinójáték, hozzáférés: 2026. szeptember 18.
- SZTFH – Távszerencsejáték, hozzáférés: 2026. szeptember 18.
- SZTFH – Játékosi tudnivalók az engedélyes és az engedély nélküli szerencsejátékról, hozzáférés: 2026. szeptember 18.
- Magyar Közlöny 2026/121 – 1277/2026. (VIII. 31.) Korm. határozat, hozzáférés: 2026. szeptember 18.
- ELTE PPK – Szerencsejátékos Segélyszolgálat, hozzáférés: 2026. szeptember 18.