Az oldal, amelyre eddig minden gond nélkül fizettél be, egyik reggel egyszerűen nem töltődik be, hibaüzenet jelenik meg helyette, az ügyfélszolgálat pedig nem válaszol arra, mi történt a fiókban maradt egyenleggel. Ez az a pillanat, amikor kiderül, mit jelent valójában, ha egy szerencsejáték-honlap felkerül az SZTFH blokkolt oldalak listájára.

A lista nem feketelista és nem minőségi minősítés, hanem hatósági határozatok nyilvántartása: a Szabályozott Tevékenységek Felügyeleti Hatósága (SZTFH) elrendeli az oldal hozzáférhetetlenné tételét, a végrehajtást a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) szervezi, a magyar szolgáltatóknak pedig meg kell akadályozniuk a hozzáférést. A játékosnak nem maga a blokkolás számít, hanem a következménye: a fiókhoz és az egyenleghez nem feltétlenül lehet hozzáférni, a kifizetést pénzforgalmi korlátozás is megakaszthatja, az engedély nélküli játékból eredő követelés pedig bíróságon nem érvényesíthető.

Mit jelent, ha egy oldal felkerül az SZTFH blokkolt oldalak listájára

A szerencsejáték szervezéséről szóló 1991. évi XXXIV. törvény (Szjtv.) „Elektronikus adat hozzáférhetetlenné tétele” alcíme, a 36/G–36/K. §, a 2026. szeptember 22-i hatályos szöveg szerint négy különböző jogsértést fed le. A 36/G. § (1) bekezdése szerint „a szerencsejáték-felügyeleti hatóság határozatban elrendeli a hozzáférhetetlenné tételét annak az elektronikus hírközlő hálózat útján közzétett adatnak […], amelynek hozzáférhetővé tétele vagy közzététele a) tiltott szerencsejáték szervezését, b) tiltott szerencsejátékban való részvételre ajánlat közzétételét, c) tiltott reklám közzétételét vagy d) közvetítő szolgáltatás keretében tiltott szerencsejáték közvetítését valósítja meg.” Négy különböző dolgot blokkolnak tehát, nem csak az „illegális kaszinót”, ezért él egymás mellett két külön nyilvántartás: az egyik a honlapokról, a másik a reklámoldalakról szól.

Ennek az intézkedésnek a hivatalos elnevezése a hozzáférhetetlenné tétel, a köznyelvi „blokkolás” ugyanezt jelenti. A nyilvántartás nyilvánosságra hozatalának jogalapja a 36/J. §, ez teszi lehetővé, hogy a határozatok kereshetők legyenek az SZTFH honlapján. A lista azonban nem minősítés abban az értelemben, ahogy egy fogyasztóvédelmi figyelmeztetés lenne: egy konkrét hatósági eljárás eredményét rögzíti. Az, hogy mit jelent a magyar engedély a gyakorlatban, külön írásban derül ki, ez a szöveg csak azt mutatja meg, mi történik, ha egy oldal a jogszerű működés helyett ezen a listán köt ki.

Ki rendeli el és ki hajtja végre a blokkolást

A döntést a Szjtv. 36/H. § (2) bekezdése szerint két hatóság osztja meg egymás között: „a hozzáférhetetlenné tétel és az ideiglenes hozzáférhetetlenné tétel végrehajtását a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (a továbbiakban: NMHH) az elektronikus hírközlésről szóló törvény alapján szervezi és ellenőrzi.” Az SZTFH tehát dönt, az NMHH pedig megszervezi és ellenőrzi a végrehajtást; mivel foglalkozik az SZTFH ezen kívül, az külön kérdés.

A kötelezettség a 36/H. § (1) bekezdése szerint minden elektronikus hírközlési szolgáltatót terhel, még akkor is, ha a határozat név szerint nem nevezi meg őket, és a döntésben megjelölt kereső- és gyorsítótár-szolgáltatót is. Mi történik akkor, ha egy szolgáltató ennek nem tesz eleget? A 36/H. § (3) bekezdése szerint 1 millió forinttól 5 millió forintig terjedő közigazgatási bírságot kaphat, és ez „a kötelezettség nemteljesítésének időtartama alatt ismételten is kiszabható”. A törvény azt is rögzíti, hogy sem az SZTFH, sem az NMHH, sem a szolgáltató nem felel azért a kárért, ha a blokkolt tartalommal egy technikailag el nem különíthető más tartalom is elérhetetlenné válik.

A határozatot a hatóság a 36/G. § (3) bekezdése szerint hirdetményi úton közli: a hirdetmény 3 napig függ ki az SZTFH honlapján, a közlés napja pedig a kifüggesztést követő 3. nap. A szervező tehát nem levélben értesül a blokkolásról, és a határidő ettől függetlenül fut.

Ideiglenes vagy végleges blokkolás: meddig tart

A törvény szövege szerint a hozzáférhetetlenné tétel időtartama nem behatárolt: a 36/G. § (2) bekezdése kimondja, hogy „az elektronikus adat hozzáférhetetlenné tételét a szerencsejáték-felügyeleti hatóság határozatlan időtartamra rendeli el”, és hogy a határozat „azonnal végrehajtható”. Az SZTFH tájékoztató oldala ugyanakkor 2026. szeptember 22-i állapot szerint más megfogalmazást használ: „az engedély nélküli szerencsejáték internetes blokkolását a Hatóság 365 napra rendeli el.” A konkrét időtartamot mindig az adott határozat határozza meg, a két megfogalmazás azonban nem ugyanaz: a törvény „határozatlan időtartamra” szól, a Hatóság tájékoztatása 365 napról beszél.

Az ellenőrzés alatt, a végleges döntés előtt a hatóság a 36/G. § (4)–(6) bekezdése szerint ideiglenes hozzáférhetetlenné tételt is elrendelhet végzésben, amely szintén azonnal végrehajtható. Ez a végzés közigazgatási perben támadható meg, és hatálya megszűnik, amint az ügyben hozott határozat véglegessé válik.

A megszüntetésről a 36/I. § (1) bekezdése rendelkezik: a hatóság megszünteti, „ha a) az elrendelés oka megszűnt, b) a büntetőügyben eljáró bíróság, ügyészség vagy nyomozó hatóság, illetve az NMHH tájékoztatása alapján […] intézkedés elrendelése vagy végrehajtása van folyamatban, vagy c) a rendelkezés elektronikus hírközlési szolgáltatók általi végrehajtása a megadott adattartalommal kétséges lehet.” A c) pont magyarázza, amivel a nyilvántartás olvasása közben találkozhatsz: egyes sorok megjegyzés rovatában „honlap blokkolás végrehajtása felfüggesztve (technikai okok miatt)” szerepel. Ennyi a szabály: ez nem a blokkolás végét jelenti, hanem hogy a végrehajtása éppen nem történik meg.

Miért bukkan fel ugyanaz az oldal új domainen

A 36/G. § (2) bekezdése a hozzáférhetetlenné tételt kiterjeszti minden olyan elektronikus adatra, amelyet ugyanazzal a tartalommal tesznek közzé, mint az eredetit. Erre épül a 36/K. § (1) bekezdése: ha a hatóság a határozat véglegessé válása után azt észleli, hogy ugyanaz a jogsértő tevékenység más elektronikus adaton, így különösen más IP-címen, domainen vagy aldomainen is folytatódik, akkor új eljárás és új határozat nélkül, egyszerűsített utánkövetés keretében küldi el az NMHH-nak a blokkoláshoz szükséges adatokat. A szolgáltatóknak ugyanúgy blokkolniuk kell, amíg az eredeti határozat végrehajtható, és a 36/K. § (2) bekezdése szerint az SZTFH az így érintett címeket is közzéteszi.

Ez magyarázza, amit a nyilvántartásban böngészve láthatsz: számos sor „{domain} domain és aldomainjei” formában szerepel, egymás mellett pedig ugyanannak a márkának számozott változatai bukkannak fel. A cikk nem sorolja fel ezeket a domaineket, a nyilvántartás linkje elég ahhoz, hogy bárki ellenőrizze, mert a lényeg nem a konkrét cím, hanem a minta: egy új domain ugyanazzal a tartalommal nem azt jelenti, hogy valami megoldódott, hanem pontosan azt, amit a 36/K. § leír.

A másik lista: a blokkolt reklámoldalak

A 36/G. § (1) bekezdésének c) pontja a tiltott reklámot közzétevő oldalakat is blokkolhatóvá teszi. A reklámtilalom jogalapja a gazdasági reklámtevékenység alapvető feltételeiről szóló törvény 21. § (3) bekezdése: „tilos közzétenni olyan reklámot, amely a […] Hatóság engedélye nélkül szervezett szerencsejátékot népszerűsíti.” A Szjtv. 2. § (7a) bekezdése ehhez a jogsértő vagyoni előny tízszeresét, de legalább 10 millió forintot kitevő bírságot rendel, amelyet a hatóság a reklám megrendelőjével, a reklámszolgáltatóval, a közzétevővel és a reklámban szereplő személlyel szemben egyetemlegesen szabhat ki.

Az SZTFH „Szerencsejátékügyi blokkolt reklámoldalak” nyilvántartása 2026. szeptember 22-i állapot szerint, az utolsó, szeptember 21-i frissítés adatai alapján 545 tételt tartalmaz: a táblázat a blokkolt reklámoldalt és a közzétevő szervezet vagy személy nevét mutatja. A lista nemcsak külföldi oldalakat érint: rendszeresen szerepelnek benne hazai domainek is.

Mi lesz a pénzzel, ami a fiókban maradt

Az SZTFH ezt írja a kockázatokról: „az internetes és pénzforgalmi blokkolások miatt előfordulhat, hogy az engedély nélküli szerencsejátékban részt vevő játékos nem jut hozzá a nyereményéhez, mivel a kifizetés pénzforgalmi blokkolása megtörténik, vagy nem fér hozzá a játékosi fiókjához, adataihoz, mivel az engedély nélküli szerencsejáték oldal blokkolásra kerül.” A blokkolásnak tehát két rétege van: az egyik magát az oldalt teszi elérhetetlenné, a másik a pénzmozgást akadályozza meg.

A pénzforgalmi blokkolás jogalapja a Szjtv. 13/C. §-a, a „Tiltott fizetési számlák nyilvántartása” pedig a 13/E. § alapján működik, ezt a magyar pénzforgalmi szolgáltatóknak folyamatosan figyelniük kell. A gyakorlatban ismerős kép, hogy egy kártyás tranzakció egyszerűen nem megy át, és sem a bank, sem az oldal ügyfélszolgálata nem ad rá pontos magyarázatot: ez jellemzően nem hiba. 2023. július 1. óta a kártyás tranzakciókat a szolgáltató a törvény erejénél fogva blokkolja (13/F. §), az átutalásokat pedig hatósági határozat alapján (13/G–13/I. §).

Van egy jogorvoslati út, a mentesítési kérelem, de ez nem a játékosnak szól. A kérelmet, annak megállapítására, hogy egy adott átutalás nem tartozik a törvény hatálya alá, a kedvezményezett nyújthatja be: jellemzően az a vállalkozás, amelynek az átutalását tévesen blokkolták, és amelynek igazolnia kell az összeget, a jogcímet, a szolgáltatót, a számlaszámot, a dátumot és a bizonyítékokat. Játékos ezen az úton nem kaphatja vissza a pénzét egy engedély nélküli szervezőtől.

A visszakövetelést maga a Polgári Törvénykönyv zárja el: a 2013. évi V. törvény (Ptk.) 6:121. § (1) bekezdés a) pontja szerint „bírósági eljárásban nem lehet érvényesíteni a játékból vagy fogadásból eredő követelést, kivéve, ha a játékot, vagy fogadást hatósági engedély alapján bonyolítják le.” Engedély nélküli szervezőnél tehát a veszteség, és sokszor a ki nem fizetett nyeremény is, bíróság előtt nem érvényesíthető követelés.

Érdemes szétválasztani, mit ellenőriz valójában a hatóság, és mit nem. Az SZTFH felügyelete a blokkolásra, a bírságolásra és a pénzforgalmi korlátozásra terjed ki; saját megfogalmazása szerint „az engedély nélküli szerencsejáték szervezés – játékosi érdekeket sértő – részcselekményeit […] nem jogosult vizsgálni, illetve szankcionálni”, és „a nyereménykifizetés elmaradásából eredő, a szervező és a játékos közötti jogvita rendezésére […] a Hatóság felügyeleti tevékenysége nem terjed ki.” Ha tehát azt kérdezed, ki adja vissza a pénzed, ha az oldal nem fizet, a válasz az, hogy a blokkolás önmagában erre nem ad választ.

Az engedély nélküli szervezőtől származó nyeremény adózását az engedély nélküli szervezőtől származó nyeremény adózása tárgyalja részletesen; itt csak annyi fontos, hogy a bevétel egyéb jövedelemnek minősül, amelyet a játékosnak magának kell bevallania.

Ha úgy érzed, hogy a játék többet visz el, mint amennyit szánsz rá, a Szerencsejátékos Segélytelefon a 06-80-980-025 számon ingyenesen és anonim módon hívható. Ez a szöveg tájékoztatás, nem jogi tanácsadás.

Hogyan nézhetsz utána egy oldalnak

Az SZTFH három nyilvános nyilvántartást tart fenn, érdemes ebben a sorrendben megnézni őket. Az első az Engedélyek (közhiteles) nyilvántartás: itt látható, hogy a szervező egyáltalán szerepel-e az engedéllyel rendelkezők között. A magyar engedéllyel rendelkező online kaszinók áttekintése ezt a listát mutatja be részletesen.

A második a Szerencsejátékügyi blokkolt honlapok nyilvántartása, saját keresőmezővel, három oszloppal: a blokkolt domain, a szervezet vagy személy neve, és egy megjegyzés rovat. A harmadik a Tiltott fizetési számlák nyilvántartása, amely 2026. szeptember 22-i állapot szerint mindössze 3 tételt tartalmaz, utolsó módosítása 2024. július 11-i, jóval ritkábban frissül tehát, mint a blokkolt honlapok listája.

Egy dolgot érdemes végig szem előtt tartani: a nyilvántartásban szereplés egy hatósági intézkedésről szól, nem a honlap minőségéről.

Mi változik 2026. szeptember 27-én

2026. szeptember 27-től a 36/I. § (1) bekezdés b) pontja bővül: a büntetőügyben eljáró bíróság, az ügyészség, a nyomozó hatóság és az NMHH mellett a blokkolás megszüntetéséhez vezető tájékoztatást ezután a Nemzeti Vagyonvisszaszerzési és Vagyonvédelmi Hivatal is megadhatja. A módosítást a 2026. évi XXXIV. törvény 71. §-a hozza.

Ez technikai kiegészítés: nem szigorítja és nem enyhíti a blokkolás szabályait, csak egy újabb szervet ad hozzá a megszüntetésről tájékoztatók köréhez.

Amit erről a leggyakrabban kérdeznek

Mit jelent az, hogy egy oldal felkerül az SZTFH blokkolt oldalak listájára?

Azt, hogy az SZTFH határozatban elrendelte az oldal hozzáférhetetlenné tételét, mert az engedély nélküli szerencsejáték szervezését, ahhoz kapcsolódó ajánlatot vagy tiltott reklámot valósít meg. A végrehajtást az NMHH szervezi, a szolgáltatóknak pedig meg kell akadályozniuk a hozzáférést.

Ki dönt a blokkolásról, és ki hajtja végre?

A döntést az SZTFH hozza meg, a végrehajtást a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság szervezi és ellenőrzi. A blokkolást minden magyar szolgáltatónak végre kell hajtania, a mulasztóra 1–5 millió forintig terjedő bírság szabható ki.

Meddig tart egy blokkolás?

A törvény szövege szerint a hatóság határozatlan időtartamra rendeli el, az SZTFH tájékoztatása ugyanakkor 365 napról beszél. A blokkolás addig marad érvényben, amíg az elrendelés oka fenn nem áll, vagy amíg a hatóság meg nem szünteti azt.

Miért szerepel egy oldal a listán, ha mégis elérhető?

Előfordul, hogy a megjegyzés rovatban „végrehajtása felfüggesztve” szerepel egy adott sornál. Ez azt jelenti, hogy a blokkolás technikai okból éppen nem érvényesül, nem pedig azt, hogy a hatósági határozat megszűnt volna, a nyilvántartásban szereplés tehát ekkor is egy korábbi döntést rögzít.

Hozzáférek-e a pénzemhez, ha a blokkolt oldalon maradt egyenlegem?

Nem feltétlenül: a honlap blokkolása miatt előfordulhat, hogy nem éred el a fiókodat, a kifizetést pedig a pénzforgalmi blokkolás is megakaszthatja. Az SZTFH felügyelete erre a rétegre terjed ki, magára a kifizetési vitára nem.

Visszakérhetem a pénzem az SZTFH-tól?

Nem. A mentesítési kérelmet, amellyel egy tévesen blokkolt átutalást lehet rendezni, csak a kedvezményezett nyújthatja be, tehát nem a játékos. Engedély nélküli szervezőnél a játékból eredő követelés bíróság előtt egyébként sem érvényesíthető.

Mi a különbség a blokkolt honlapok és a blokkolt reklámoldalak listája között?

A blokkolt honlapok listája az engedély nélküli szervező oldalait tartalmazza, a blokkolt reklámoldalak nyilvántartása pedig azokat, amelyek ilyen szervező tiltott reklámját teszik közzé. Ez utóbbi 2026. szeptember 21-i állapot szerint 545 tételt tartalmaz.

Büntetik-e a játékost, ha blokkolt oldalon játszott?

A blokkolás és a bírság a szervezőt és a közreműködő szolgáltatókat sújtja, nem a játékost. A kockázat inkább az, hogy a pénzéhez nem fér hozzá, és a veszteségét vagy a ki nem fizetett nyereményét bíróság előtt nem tudja érvényesíteni.

Források